Noha sokan csak valami bugyuta amerikai ünnepnek vélik, a Halloween gyökerei igazából nagyon régre nyúlnak vissza, leginkább ősi kelta és római hagyományokból ered. A kelták október utolsó napján ünnepelték a Samhain-t, amikor a meleg világosságot felváltja a fagyos sötétség. Hitük szerint e napon a legvékonyabb a választóvonal az élők és a holtak világa között, ezért ilyenkor szellemek, lidércek, boszorkányok barangolnak az élők világában. A druidák ezért tüzeket gyújtottak a hegytetőkön és áldozatokat mutattak be, hogy elűzzék őket és a hideget. Érdekes, de mikor később a rómaiak elfoglalták a Brit-szigetek jelentős részét, az ünnep nem tűnt el, csupán összemosódott a hódítók szokásaival.

A hiedelem szerint Jack egy részeges kovács volt, aki egyszer megtréfálta az ördögöt, ezért halála után sem a mennyben, sem a pokolban nem lelt menedékre, így azóta lámpásával bolyong a két világ között.
Európában a Halloween hosszú időre feledésbe merült, egy ideje viszont a médiának köszönhetően ismét terjed az öreg kontinensen is. Sokak nemtetszését váltja ki, hogy szinte teljesen eltűnt belőle a szakralitás, és csupán egy elüzletiesedett ünnep, akár a Valentin-nap.
Magyarországon a Halloween iránti igény a 2000-es évek elején kezdett ébredezni, híres-hírhedt szokásai főleg a gyermekek és egyetemista partikon népszerűek. Igaz, még nem jelentek még meg jelmezes gyerekek az utcákon édességet kérni, de a töklámpás már nálunk is hódít. A Halloween, a Mindenszentek és a Halottak napja egymást követik a naptárban, és furcsa, de az utóbbi két, keresztény eredetű szokás cirka 1600 éves múltra tekint vissza, míg a kelta eredetű Halloween sokkal régebbi. A szeretteinkért való gyertyagyújtás november elsején viszont egy meghitt családi esemény, ahol az emlékezés, a múlhatatlan szeretet és a lélek halhatatlanságába vetett hit a legfontosabb. Tehát nálunk valószínűleg ez az ünnep marad a mérvadó. Bár sokan idegen hóbortnak tartják, egy kis horror-bulival sincsen semmi baj, ha mellette nem felejtjük el két másik, fontos ünnepünket sem.